Sokunknak a tavasz vagy éppen a nyár megérkezése egyet jelent a tüsszögés elkezdődésével: hazánkban egymillióra tehető az allergiások száma.
A tavasz, az első napsugarak magukkal hozzák a levegő pollentartalmának emelkedését is: a különféle növények kora tavasztól késő őszig folyamatosan szórják porukat. Ez sokak számára megkeseríti a jó idő élvezetét: ők azok, akik inkább a négy fal között töltik napjaikat, a kínzó tünetek elől menekülve.
Az allergia ma már viszonylag könnyen megállapítható: tünetei a gyakori tüsszögés, eldugult orr, könnyező és viszkető szemek, valamint a hallójáratban és a torokban érzett irritáció. Az allergiás betegek jó része nem fordul orvoshoz panaszaival, pedig a kezeletlen allergia súlyosabb betegség, például asztma kialakulásához is vezethet.
A legfontosabb, egyben első lépés az allergiát kiváltó anyag azonosítása. Erre a szakemberek – immunológusok, bőrgyógyászok, fül-orr-gégészek – a speciálisan készített allergén-kivonatokkal úgynevezett bőrpróbát végeznek. A leggyakoribb allergiát kiváltó anyagok az éger, a mogyoró, a nyírfa, az útifű, az üröm, és mindenekelőtt a már szinte mindenütt megtalálható parlagfű.
Az allergia az utóbbi harminc évben lett “népbetegség”, de a szezonális allergia – vagy ahogyan akkor nevezték: rózsaláz – kínját már 1565-ben feljegyezte Leonardo Botallo olasz anatómus. Háromszáz évvel később Angliában már “nyári gyulladásként” említették ezt a betegséget, de akkor még nem tudták, hogy a napfény, az ózon vagy éppen a növények a legfőbb kiváltó okai. Néhány évvel később kimutatták, hogy legtöbbször a pollenek okozzák a szénanáthát. A betegség oka pontosan nem ismert, a feltevések szerint kialakulása összefügg a környezetszennyezéssel és más civilizációs ártalmakkal. A szakemberek feltételezik, hogy az allergiás hajlam öröklődik.
Sokan úgy próbálnak ez ellen védekezni, hogy kevesebbet mennek a szabadba, és napjaikat a négy fal között töltik, azonban ez, túl azon, hogy nem éppen kellemes, amikor hét ágra süt a nap, nem jelent mindig megoldást. A mikroszkopikus méretű polleneknek ugyanis nem okoz különösebben nagy nehézséget, hogy a lakásba is bejussanak. Ezért érdemes az allergiásoknak odafigyelniük a következőkre:
- ha lehet, naponta mossanak hajat
- szeles, száraz időben ne menjenek kirándulni virágzó rétre, erdőbe
- a parlagfű, vagy más allergén növény csúcsvirágzásakor többet tartózkodjanak zárt helyen, és ne aludjanak nyitott ablaknál
- a gépkocsi ablakát lehetőleg húzzák fel, sőt a legjobb, ha éjjel utaznak
- csúcsvirágzáskor (pollenszezonban) ne szellőztessék az ágyneműt a szabadban