Nemzetközi szállítmányozás és logisztika helyzete hazánkban

A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság mélyen érintette mind a belföldi, mind a nemzetközi kereskedelmet, a szállítmányozás és a logisztika a gazdaság számos ágával együtt mélyrepülésbe kezdett. Ez a jelenség a legerőteljesebben hazánkban, illetve a többi Kelet-Európai peremországban jelentkezett, hiszen ezen államok gazdasága nem állt elég erős lábakon ahhoz, hogy egy ilyen mértékű válságot képes legyen kezelni.

A nemzetközi szállítmányozási és fuvarpiac teljesítménye 2008 és 2009 között 10–15%-kal csökkent és azóta is stagnál. Szintén változás tapasztalható a hagyományos nyerges kamionok számában: használatuk aránya mind nemzetközi szinten, mind hazánkban növekedett az elmúlt években. Érdekesség, hogy 2008 és 2009 között nem volt tapasztalható az Európai Unión belüli forgalom csökkenése, azonban a tagországok szintjén jelentős mértékben átrendeződött a piaci részesedés, hiszen míg hazánkban 50%-os növekedés volt tapasztalható, addig például Romániában vagy Franciaországban 40%-ot meghaladó csökkenés történt.

Magyarország és a kabotázs

Hazánkban a külföldi felségjelzésű kamionok jelenléte elenyésző, a kabotázs Magyarország határain belül abban az esetben jellemző, ha az üres futások kiváltásához szükséges. Nemzeti határon belüli háromszögelésnek is nevezik azt a folyamatot, melynek során a külföldi fuvarozók hazánkban kizárólag kapcsolt kabotázst vállalnak, azaz ha például egy külföldi kamion egyik nap leteszi Debrecenben az árut, majd másnap fel kell vennie a következő szállítmányt Szegeden, a két város közötti üresjáratra keres belföldi árut. Alapvetően az ilyen jellegű kabotázst a külföldi vállalatok olcsóbban végzik el, mint a hazai cégek, hiszen a járműnek a két város közötti távolságot mindenképpen meg kell tennie. Más kérdés, hogy a hazai fuvarozó vállalatok szinte a teljes piacot lefedik, ráadásul díjszabásukkal és tapasztalatukkal egyetlen külföldi szállítmányozó sem versenyezhet. A helyzeten nem javított a 2013 nyarán bevezetésre került használatarányos útdíj sem, mely tovább szűkítette a külföldi fuvarozók lehetőségeit, miközben megnehezítette a hazai szállítmányozással foglalkozó vállalatok fennmaradását is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.